AZ IONOSZFÉRIKUS TERJEDÉS

Földünk légkörének, a földfelszíntõl számított 80-120 km magasságban helyezkedik el az a réteg, amelyet ionoszférának
nevezünk. Ebben alakulhat ki különbözõ hatásokra az E-sporadic felhõ vagy réteg, amely mintegy tükörként viselkedve veri
vissza a világûr felé terjedõ hullámokat, az általunk tárgyalt sáv (FM2) hullámait is. A visszaverõdõ hullámokat hívjuk
térhullámnak. Korábban megjelent kiadványokban olvastam olyan értekezéseket, hogy a mi frekvenciatartományunkban
sugárzó adók adásai térhullámok útján nem terjednek, áthatolnak az ionoszférán, az E-rétegen is és elvesznek az ûrben. Ez az
elmélet szerencsére megdõlt, bár tény, hogy az E-sporadic nem olyan kiváló tükör a mi esetünkben, mint mondjuk alacsonyabb
frevenciák esetén a TV-DX-erek számára, vagy a rövidhullámú (SWDX, HAM) DX-ingben.

E-sporadic jelenség tehát az FM sávban ritkábban jelentkezik és csak nagyon szerencsés esetben alakul ki az un. dupla ugrás,
azaz a térhullám kétszeres visszaverõdése az ionoszféráról. (Ha a földfelszínre lecsapódó és onnan újra visszaverõdõ jel újra az
ionoszférába érve ismét egy E-sporadic felhõbe ütközik, arról megint lecsapódik és egy újabb még távolibb helyen éri el a
talajt. Míg a szimpla esetekben 1000-2000 km-re lévõ állomások jeleit vehetjük, addig a dupla ugrásnál 3000 km-es
távolságról is lehetséges a vételezés.

A vétel minden esetben fade jelenséggel fut fel, néha csak néhány másodpercig, néha akár hosszú percekig hallható, az
E-sporadic réteg erõsségétõl, vagy mozgásától függõen. Közben is gyakoriak a fadinges ingadozások, edetenként tökéletes
sztereo kierõsödések, vagy teljes elnémulások.

Gyakori jelenség, hogy egy adott frekvencián 2 vagy akár több állomás is beterjed egyszerre és küzd egymással. Egyszer az
egyik kierõsödése tapasztalható, máskor a másik kerülhet ilyen helyzetbe. Sokszor helyi állomások vételében is jelentõs zavart
okozhat egy beterjedõ nagy távolságú vétel, ilyenkor érdemes az adott frekvencia melletti helyeken várakozni, hátha ott tisztán
kihallható lesz a távoli állomás és lehetségessé válik az identifikáció (beazonosítás; továbbiakban=ID).

Ezekben az estekben nem sok múlik a mi tehetségünkön, vevõkészülékünkön, vagy az antennánkon, amelyet az erõs terjedés
„szinten lever ilyenkor az árbocáról." Szerencsénknek lesz inkább nagy szerepe, hogy éppen az adott frekin parkolunk-e, vagy
sem a megfelelõ idõpillanatban. (Ha rendelkezünk nagyobb nyereségû antennával, akkor ionoszférikus terjedés esetén is a venni
kíván irány felé fordulva érhetjük el a legnagyobb eredményeket.)

Az ID-hez is szerencse kell, de itt már tudásunk, illetve felszereltségünk is szerephez jut. (Ha van RDS beépítve a vevõkészülékünkbe, amely néhány pillanat alatt kijelzi az állomás nevét, abban az esetben hogyha az sugároz ilyen jeleket. Ezek a vevõkészülékek meglehetõsen drágák, de lehet vásárolni meglévõ készülékünkhöz komplett RDS-dekódert, melynek az ára szintén borsos /10.000/ és csak ritkán kapható a Conrad Electronics üzletében.) Ha szerencsések vagyunk az éppen beterjedõ állomás mûsorából nemcsak egy zeneszámot csípünk el, hanem valami speachet is, melynek nyelvébõl már egyértelmûen következtethetünk az állomás hazájára. Néhány hónap alatt gyakorlatra lehet szert tenni a szláv és egyéb nyelvek megkülönböztetésében és ehhez nem kell még nyelvtudósnak sem lennünk. Szerencsére az FM kereskedelmi rádiók nagyon szeretik gyakorta önreklámozni magukat, tehát kb 10-15 percenként hallhatunk valami olyan inzertet, amelyben szerepel az állomás neve, jól kihangsúlyozott helyzetben. Amennyiben van egész Európára kiterjedõ, friss DX kézikönyvünk az FM sávra, az ID már RDS nélkül is azonnal létrehozható ebben az esetben. Ilyen kiadványt hazánkban nem adtak és nem is adnak ki. De honlapunk link.htm-jén találhatunk olyan finn oldalt, ahol errõl tudomást szerezhetünk, illetve megvásárolhatjuk azt. Tudomásom szerint németek is készítenek ilyen adatbázisokat, de egyéb FMDX honlapokról is bõséges információkhoz juthatunk, ha van türelmünk egy alaposabb surfinghez.
Sok esetben (helyi rádiók) az állomás neve megegyezik a sugárzás helyével, így a Világatlasz alfabetikus mutatója is alapvetõ segítsége a DX-ernek az ID meghatározásában.

Az E-sporadic réteg kialakulásának több oka van. Függ a napsugárzás mennyiségétõl, és a napfolttevékenységtõl is. Jellemzõen május és szeptember között számíthatunk ilyen terjedésre, de nagyon kivételes esetekben elõfordulhat a téli hónapokban is.
 

A TROPOSZFÉRIKUS TERJEDÉS

Légkörünk legalacsonyabban elhelyezkedõ rétege a troposzféra az idõjárási jelenségek és födhöz ragadt, sanyarú életünk színtere. Itt terjednek a földfelszini hullámok, melyek valóban egyenes vonalban képesek csak erre, az akadályokról (hegyek, hegyláncok) visszapattannak (reflexió), és bolygónk görbületét sem követik. A reflexiónak csak a kis távolságú vételezésben van lényegi szerepe, ezzel a jelenséggel tehát itt nem foglalkozunk.

Mivel a terjedés vonala tehát egyenes, antennánknak úgymond látnia kell az adóantennát a véztelhez. A tropo, mitegy távcsõként erõsíti a nagyon távoli, de még látható jeleket antennánk számára, így azok akár 1500 km távolságból is beterjedhetnek vevõinkre. Jellemzõen azonban a környezõ országok fõként nagyobb (10 KW feletti) teljesítményû adásait hozzák be eme jelenségek. Budapesten és az ország északibb részén tehát az állandóan nem vehetõ szerb, horvát, szlovén, osztrák, vagy román adók beterjedése számít gyakorinak.

Rendkívüli szerep jut egy jól irányított nagy nyereségû FM antennának (7 elemes Yagi), amely ha éppen a megfelelõ irányba néz szép eredményeket hozhat. Amikor lecseréltem a kis háromelemesemet, amellyel hallgattam rendszeresen nagy szerb és horvát adókat, egy hét elemesre, meglepõdve tapasztaltam, hogy mennyi vétel maradt ki régen az életembõl, és több néhány KW-os helyi rádió is horogra akadt a déli szomszédunktól.

A tropora mindig számíthatunk, de fõként az esti/reggeli órákban, illetõleg a késõ õszi, téli hónapokban gyakori. Van úgy hogy mindennapos jelenség és napközben is észlelhetõ, de elõfordulhat teljes hiánya is. Lehetséges, hogy egy erõs terjedés kinyom egy közelebbi állandó adót, vagy zavart okoz a vételében.

Tropo nincs mindig minden irányból. Elképzelhetõ olyan eset is, hogy mondjuk délrõl számos állomás is beterjed, míg nyugatról a megszokott frekvenciák teljesen süketek. Optimális vételi helyünk ilyenkor jobb ha minél magasabban van a tengerszinttõl és ne legyen árnyékolt a venni kívánt irányból semmi által sem.

Hazánkat (Kárpát-medence) számos magashegység határolja, amelyeken túlról ez a terjedés típus nem képes nekünk áthozni a legerõsebb jeleket sem. A hegytetõn sugárzó állomások viszont keményen jelentkeznek a sávban. Jómagam például a szlovák adóknak több mint a felét állandóan hallgathatom kis ráirányítással is akár, mert úgy fent csücsül a legtöbb a Kárpátok bércein 1000 méteres magasságok felett.

Ha ki akarjuk használni a troposzférát távolsági vételre, akkor fordítsuk antennánkat egy távolabbi szomszédos ország felé, mondjuk az északi részen élõk dél felé, és keressünk valami erõsebb adót. Néhány ilyen freki: Szerbia: 92,5  90,5  100,0  88,9  Horvátország: 93,3  98,1  99,7  Ausztria: 91,5  89,9  88,2.

Sokat segítenek az antenna forgatási trükkök. Ilyen nagy távolságoknál, jó terjedés esetén fontos a pontos ráállás. Az én hételemes Yagim (9dB) például 50 fokot lát az adott irányba egyszerre nagy nyereséggel, de például egy kisebb teljesítményû szerb állomást, csak teljesen pontos irányítottsággal vagyok képes leszedni, azaz 10 fokos eltérések az adó irányától már egyátalán nem eredményeznek vételt.

Bocsánat! Durva kifejezzéssel jelölöm a következõ jelenséget. Úgy hívom "seggbetolás", amikor az antenna ún. elõre-hátra viszonyából eredõen, nagy elemszámnál is jelentkezik egy vétel az antenna feneke irányából. Antennánk tehát hátrafelé is viszonylag nyereséges. Így nehez tudjuk szûrõk nélkül kiszûrni, azokat az erõs, vagy közepesen nagy teljesítményû állomásokat, melyeknek jelei hátúlról érkeznek, miközben mi éppen egy 180 fokkal arább lévõ adót próbálunk vételezni.

A sokelemesek szerencsére oldalirányban viszonylag érzéketlenek, értsd a kisebb teljesítményû, de közeli illetve közepes teljesítményû távoli adók hallhatatlanná tehetõk esetenként egy a sugárzás irányára oldalt fordított vevõ antennával. Ám a 10Kw-os teljesítményeket, még szlovák adók esetében is csak csökkenteni tudom ezzel a trükkel.

Léteznek különbözõ szûrõk is, amelyekkel lehet rendesen kezdeni valamit, hogy több helyünk legyen az FM sávban DX-elésre, de lévén ezekkel eleddig nem foglalkoztam, nem írok róluk bõvebben.

A jelentõs DX-vétel troposzférikus szinten a kis teljesítményû távoli adók levadászása. Ezek általában városi, helyi néhány Kw-os adók, amelyek több száz kilométerre a rádiós horizonton kivül sugároznak, és vételezésük nem állandó, tehát terjedés
viszi túl jeleiket esetenként a vételkörzeten túl. Ezek néha csak pár percig, esetleg órákig vendégeskednek antennánk éterében.
Minõségük változó lehet, gyakorta keltik azt az érzést, mintha a szomszéd szobából sugároznák õket. Én fõleg szerb állomásokat és horvátokat vadászok ebben a kategóriában. Ilyenek a Kikinda, Temerin, Dunav (Novi Sad), Slavonskije Radio (Osijek), Radio Koprivnica és Ausztriából a 88,6 Musicsender (Wien).

A vétel lasan, fokozatosan érkezik és így is megy el az idõjárástól függõen. Számos meglepõ, extrém csoda is jelentkezik a terjedésben.

A tropo terjedés fõ idõszaka az õsz dereka és a kora tavaszi hónapok, de egész évben jelen van.

Ha mindez neked kevés, akkor kattogj ide.
(Bõvebb információk a troposzférikus terjedés okairól, fajtáiról. Csak haladóknak)

METEOROK
 
A Föld légkörébe csapódó "jövevények" az ionoszférába érkezve izzanak fel és éggnek széjjel. Nyomuk az E-spoadichoz hasonló tükörként funkcionál a DX-erek számára, azaz az ûrbe tartó térhullámokat veri vissza. 500-2000km távolságra lévõ adók vételezését okozhatják.
A meteor-DX-nek szinte csak nehézségei vannak. Egyrészt nincs mindig csillaghullás. Bizonyos raj maximumok vannak a teljes naptári év több szakában, a legjelentõsebbek a Perseidák Augusztus derekán, de egyéb raj maximumok is vannak elszórtan az évben, szinte minden hónapra jut egy nagyobb. Másrészt a meteor tükrözése addig tart, amig a nyoma az ionoszférában, tehát néhány másodpercig, oszt szevasz. Vagy sikerül az azonosítás az RDS-sel nem rendelkezõ DX-ernek, abban a rendelkezésére álló, gyakran valóban 1 mp-ben vagy nem. (Általában nem.) A jelenséget jól ábrázolja az az angol hangutánzó szó, amely ilyen vételre vonatkozik: "ping", mondják õk és tényleg kb. olyan idõtartamú, amíg ezt a szót gyorsan kimondjuk. Még a fel és lefutása vételnek is hasonló. Hirtelen robban be, mintha akkor kapcsolnánk be a hangszórókat és egy gyors lekeverésnek megfelelõ sebességgel tûnik le. Néha, ha a nyom erõs és kitart hosszabban, akor hebegés is hallható.

Ha nem vettem el a kedved az ilyen észleléstõl, akkor nézd meg egy csillagászati szakkönyvben vagy a neten a raj maximumok idõpontjait, várj türelmetlenül, majd csüccs a készülék elé, ha elérkezett az idõ és hangolj egy süket frekire (ha van ilyen még nálad), élvezd a fehérzajt, mondogasd, hogy nem õrülsz meg tõle, ha órákon át hallgatnod kell ezt a sustorgást, és akkor elõbb utóbb jelentkezni fog egy ilyen ping. Hogy rontsam a kedved jelentõsebb a potyogás a hajnali órákban, mint napközben, vagy este.

A csillagászok, meteorészlelõk, laikus DX-erré váltak, mert így számolják a meteorokat a vizuális észlelés mellett.

ÉSZAKI FÉNY

A skandinávok öröme, nálunk nemigen tapasztalható. A szintén ionoszférában kialakuló, pazar szépségû jelenség fõleg lengyel állomásokat ver vissza nekik. Nálunk nem jellemzõ ez a terjedési forma. 1000km körüli távokból hozza a vételeket.

A REPÜLÕGÉPEK TÜKRÖZÉSEI

Érdekes, de DX szempontból nem jelentõs jelenség. A repülõgép fémteste végzi el a tükrözést a magasban, mintegy segédantennaként funkcionálva számunkra. A beterjedések hossza nem haladja meg a fél percet és általában csak közeli adók jeleit hozza le, jellegzetesen hullámzó hebegések közepette, amely hasonlít a sporadikus fade-hez, de a kifinomult hullámvadász fül számára sajátságos és könnyen megkülönböztethetõ. Hazai és környezõ állomások lecsapódására számíthatunk.

EGYÉB

Olvastam, de nem tapasztaltam még soha a villámokról visszaverõdõ terjedésekrõl és hallottam rain-scatterrõl is, mely az esõfelhõkön terjed, de ezek javarésze szerintem nem jellegzetes jelenség az FMDX-ben, ha mégis Te az ellenkezõjét tapasztalnád feltétlenül írd meg:

ÉS A TÉRERÕ LEGYEN VELETEK!!!